Skarlát

SKARLÁT

A skarlát (vörheny) bakteriális eredetű fertőző betegség. Leggyakrabban az iskolás korú, 5 és 15 év közötti gyerekeket érinti. Jellegzetes tünetekkel, például bőrkiütésekkel és a nyelv megduzzadásával jár együtt.

A skarlátot rendszerint a Streptococcus pyogenes nevű, (erythrogén) toxint termelő baktérium okozza. Ez ellen a toxin ellen a szervezet nem ellenanyaggal, ennek következtében alakulhat ki a betegség és a vele járó jellegzetes bőrkiütések. Ez a kórokozó egyébként számos más betegség kialakulásáért is felelőssé tehető, okozhat torokgyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást vagy gennyes agyhártyagyulladást is.

A betegség leginkább hideg időben terjed, elsősorban cseppfertőzéssel, köhögéssel, tüsszentéssel vagy fertőzött felületek megérintésével (ezért is gyakori nagyon a gyerekek között, hiszen ők még kevésbé tartják be a megelőzéshez szükséges higiéniai szabályokat). A skarlát a lappangási idő alatt is fertőz, és természetesen a tünetek megjelenése után is továbbadhatja a beteg a kórokozókat, kezelés nélkül akár további 2 héten keresztül is! A skarlát során megjelenő bőrtünetek önmagukban nem fertőzőek, a betegséget nem a kiütések megérintésével lehet elkapni.  Az érintett egyének használati tárgyai is fertőzőforrásul szolgálhatnak, mivel nagyon ellenálló baktériumról van szó. Az anyai eredetű ellenanyagok miatt csecsemőkorban meglehetősen ritka. A fertőzésnek van egy behatolási kapuja, kiindulópontja, ami általában a torok szokott lenni, de lehet akár a középfül vagy a sérült bőr is. A baktériumok a behatolás helyén elszaporodnak, ahol toxint termelnek, majd elkezdenek a tünetek is megjelenni.

A skarlát tünetei részben a torkot, részben pedig a bőrt érintik. A torokfájás általában több nappal is megelőzi a bőrtüneteket, de az is előfordulhat, hogy a kettő egyszerre jelentkezik. A tünetek hirtelen kezdődnek, hidegrázás, torokfájás, köhögés, fájdalmas nehezített nyelés, gyakran hányás és hasi fájdalom formájában. A láz magasra szökik, elérheti a közel 40^o C-ot is. Jellemzője a skarlátvörös torok, a tüszős vagy tüsző nélküli mandulagyulladás, nyaki-, állszögleti fájdalmas nyirokcsomó duzzanat. A nyelven fehér lepedék képződik, de a hegye és a szélei élénkvörösek, néhány nap után pedig megjelenik a jellemző málnanyelv. A lágy szájpadon gyakran élénkpiros pöttyöződés, bevérzések figyelhetők meg. Legkésőbb három napon belül megjelennek a bőrtünetek a nyakon, a hajlatokban, a hason, a mellkason majd a végtagokon (de az arcon NEM), jellegüket tekintve aprók, pontozottak, a bőrt érdes, grízes tapintatúvá teszik. Az arcon kipirulás és száj körüli sápadtság jelentkezik.

Három éves kor alatt a tünetek nem típusosan jelentkeznek, a láz nem magas, de a nyaki nyirokcsomó duzzanat és elhúzódó orrfolyás felhívhatja rá a figyelmet. Időnként a lágyékhajlatra korlátozódva a bőrtünetek tévesen gombás fertőzést sugallhatnak.

Kb. két-három héttel a tüneteket követően jelenkezhet a tenyerek-talpak lemezes hámlása.

Előfordulhat, hogy a torokgyulladás járványszerűen jelentkezik, vagyis egész óvodás csoportot, iskolai osztályt, közösséget érint, így várható, hogy néhány gyereknél skarlát is kialakul.

A jellegzetes klinikai tünetek mellett a diagnózishoz garatváladékból vett tenyésztésre is szükség van, mely igazolja a bakteriális fertőzést. Fontos, hogy más, hasonló tünetekkel járó betegségeket (pl. vírusos eredetű fertőzéseket, allergiás reakciókat) kizárjanak. Segítheti a betegség diagnosztizálását, ha tudjuk, kapcsolatba kerülhetett-e a beteg más, bakteriális torokgyulladással vagy skarláttal küzdő beteggel. Éppen ezért ajánlott jelezni az óvodának, iskolának, ha ezt állapították meg a gyermekünknél.

A betegség kezelése 8-10 napos antibiotikum-kúrával történik. Erre akkor is szükség van, ha a skarlát enyhe lefolyású, a beteg nincs nagyon rosszul. Az antibiotikumos kezeléssel ugyanis megelőzhetőek a súlyos, nehezen gyógyuló szövődmények. A gyógyszerek a skarlátjárvány megállításában is rendkívül nagy szerepet játszanak, a kezelés megkezdése után 48 órával a beteg általában már nem fertőz!

A magas láz általában a gyógyszeres kezelés után 1-2 nappal elmúlik, és a legtöbb tünet sem tart tovább egy hétnél. Kivételt jelentenek a bőrtünetek, ezek tovább is megmaradhatnak. A bőr hámlását nem előzi meg az antibiotikum, az mindenképpen bekövetkezik. A tünetek enyhítésére lázcsillapítót, viszketés elleni készítményeket ajánlanak.

Korai, súlyos szövődményei lehetnek a gennyes, sokszor komplikált középfülgyulladás, mandula körüli tályog, gennyes nyaki nyirokcsomó-gyulladás és szívszövődmények.

Késői szövődményeiért immunológiai hátterű folyamatok tehetők felelőssé, ilyen a reumás láz és a vesegyulladás (glomerulonephritis). Az antibiotikumos kezelés mellett ezek egyre ritkábban fordulnak elő.

Mit tehetünk otthon skarlát esetén?

A legfontosabb tennivaló, hogy a beteg beszedje az antibiotikumot, végigcsinálja az egész kúrát, még akkor is, ha egy-két szem gyógyszertől már jobban érzi magát! A félbehagyott antibiotikum-kúrának számos következménye lehet, többek között növeli a gyógyszerrezisztens baktériumok kialakulásának az esélyét!

Lehetőség szerint csökkentsük minimumra annak esélyét, hogy a beteg továbbadja a fertőzést. Ez nem a rokoni látogatások időszaka! A beteg személyes tárgyait, evőeszközét, poharát, törülközőjét más ne használja!

Hargita Megye Egészségügyi Igazgatósága

Járványtani részleg