Romániában a területbérleti szerződéseket a Polgárjogi Törvénykönyv (PTK) 1836 – 1850 cikkelyei szabályozzák.
A területbérleti szerződések tartalmazzák kell a bérbeadó és bérbevevő személyes adatait, a bérbe adott területek dűlőinek megnevezését, a területek nagyságát és a parcellaszámot, valamint a bérbeadás időtartamát.
A területalapú támogatásokat figyelembe véve, javasolt a szerződéseket legkevesebb 7 évre és legtöbb 10 évre megkötni. Ez azért fontos, mert a bérbevevő beruházása meg is kell térüljön és vannak olyan támogatások, ahol ez követelmény.
Amennyiben a bérbeadó elhalálozik a szerződés lejárta előtt, úgy a szerződés nem veszti érvényét (PTK 1820-as cikkelye), hanem azt a jogos örökösök folytatatják. Ebben az esetben nem szükséges újabb szerződést kötni, csak a meglévő szerződéshez kell csatolni az örökösödési bizonylatot és a bérbevevő az örökösöknek fogja átadni a bérleti díjat. A Polgárjogi Törvénykönyv ezen szabályozása is azért van, hogy a bérlő jogait védje, aki a bérbe vett területet gondozza.
Abban az esetben, ha a bérbeadó megváltoztatja a nevét (házasság vagy válás után), a bérleti szerződés szintén érvényes marad, csak a névváltoztatásról szóló akta másolatát kell mellékelni az adott szerződéshez.
A PTK 1848-as cikkelye alapján a területbérleti szerződéseket meg lehet hosszabbítani egy újabb ugyanakkora periódusra, abban az esetben, ha a szerződő felek a szerződés lejárta előtt nem jelzik, hogy meg kívánják szüntetni azt.
Kivételes esetekben, ha a szerződésbe belefoglalják a felek a szerződés megszűnésének feltételei közé, akkor a bérbeadó halála esetén is megszüntethető a területbérleti szerződés.







